Magyarországon "elvileg" nem ünnepeljük az angolszász országokban az év egyik legnagyobb bulijának számító Halloweent, pedig ez sem időpontban, sem lényegében nem tér el a nálunk ünnepelt Mindenszentektől és a hozzá szorosan odasimuló Halottak napjától.
Jómagam (bár erre nem vagyok büszke) gyerekkorom óta nem tudom megjegyezni, hogy mi a különbség a két nap között, valamint azt sem, hogy pontosan melyik napon is van Halottak napja és mikor van Mindenszentek. Ezért most összeszedtem a legfontosabb tudnivalókat a jeles napokról és ha már, akkor hozzácsaptam a Halloween történetét is.
Az ünnep eredete:
Először is a legfontosabb: Mindenszenteket (latinul: festum omnium sanctorum) november elsején ünnepli a katolikus egyház, amely ilyenkor az összes üdvözült lélekről emlékezik meg. Ezt követi a Halottak napja november 2-án, amely fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.
Mint a legtöbb egyházi ünnepnek, a Mindenszenteknek is pogány gyökere van, ez a kelta napisten, Samhain ünnepéből ered. Az akkori népek úgy hitték, hogy a lelkek ezen a napon vándorolnak át a holtak birodalmába és ezzel összezavarhatják az élők életét. Ezért az emberek ételt és állatot áldoztak a szellemeknek, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
Ez a nap a sötétség kezdetét is jelentette (ezzel összekapcsolva az óév végét és az új éve kezdetét). A kelták úgy tartották, hogy ilyenkor Samhain, a halál és a sötétség fogságába került, ezért a kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt összegyűltek, tüzet gyújtottak és termény, valamint állatáldozatokat mutattak be, majd táncot jártak a tűz körül. Reggel minden családnak adtak a parázsból, hogy új tüzeket gyújtsanak velük, amelyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
A hittérítők a kereszténység terjedésekor feladatul kapták, hogy ne kiirtsák a régi pogány ünnepeket, hanem kössenek hozzájuk új jelentéseket, úgy is mondhatnánk, kereszteljék át őket.
Volt némi variálás az időpontokkal (a 4. században Mindenszentek ünnepe még a pünkösd utáni első
vasárnap volt) később azonban IV. Gergely pápa úgy döntött, hogy hivatalosan november 1-jére teszi mindenszentek napját. Azóta a katolikus egyház ezt a napot ünnepli.
No, és itt jön az átfonódás:
A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű Halloween is, az angol "All Hallows Eve" kifejezésből, ami szó szerint is mindenszentek éjszakáját jelent. (Tehát ha szigorúan vesszük mi is ünnepeljük a Halloweent, csak máshogyan mint az angolszász országokban.)
Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a Halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős istennőnek a napja volt (az ő szimbólumaként ivódott be a mai Halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett. (forrás: Wikipédia)
A népek különböző ünneplési szokásai:
Általánosságban el lehet mondani, hogy Mindenszentekkor az emberek kimennek szeretteikhez (vagy kevésbé szeretteikhez, de kimennek) a temetőbe és rendbe teszik a sírokat, virágot visznek és gyertyát gyújtanak (ezt nagyjából mindenhol megteszik).
Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak a család halottaiért, másutt ételt ajándékoztak a szegényeknek (ez talán annak kapcsán alakulhatott ki, hogy a korábban "áldozatként" felajánlott, sírokra helyezett ételeket hasznosabban kívánták felhasználni és inkább a szegényeknek, mintsem a szellemeknek adták. Ha így van, ez jogos...) Számos vidéken úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán általában nekik is megterítettek, és lámpát gyújtottak az összes helyiségben, hogy a lelkek eligazodjanak a házban (ha esetleg megkopott volna a memóriájuk mióta eltávoztak).
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban még mindig szokás ezen a napon felajánlásokat tenni a sírokra.
Mexikóban a dia de los muertos valódi "temetői buli", ilyenkor az emberek halálfejes maszkokat öltenek magukra és a temetőben nyugvó holtak csendjét felverik az élők. Az emberek énekelve járnak-kelnek a sírok között halotti maszkokat festenek az arcukra és koponyaforma sütit és kereszt alakú tortákat visznek magukkal a sírokhoz, amelyeket gondosan (és nem túl mértéktartóan) fel is díszítenek, hogy halottaik kényelmesebben érezhessék magukat. (És hogy ne maradjanak ki a buliból.)
A Halloween jelképei:
A töklámpás lett az idők folyamán az ünnep legfőbb kelléke. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.
Halloweenkor Amerikában az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” (filmekben: "Csokit, vagy csalunk!") kiáltással állítják a ház lakóit választás elé. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt” azaz játékos fenyegetést választani, de nem jellemző. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában többnyire baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.
A Halloween nagyon fontos ünnep Észak-Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt Halloweenkor az eltűnt- és megölt gyermekek száma, így sajnálatos módon ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből.
A háztól-házig járás édességért szokás eredete az Ó hazába nyúlik vissza, nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók hozták be és honosították meg az USA területén. Európában a Halloween sokáig feledésbe merült, néhány helyen ugyan elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a Halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra nyomán.
Magyarországon nem vált ünneppé, a bazárok termékein kívül nem lehet komoly nyomát találni az ünneplésnek. Az iskolákban nem jellemző a gyermekek beöltözése ezen a napon, és nem osztogatnak cukrot az osztályokban. Néhány helyen ugyanakkor van, hogy partikat rendeznek: az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát. (forrás: Wikipédia)
 |
| képek forrása |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése